A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság 2026/2027. évadának őszi szemesztere az augusztus végi programokkal indult, nyitott műhelyekkel, szakmai tanulmányúttal, az új bútorfestés szakkörök meghirdetésével és indításával.
NYITOTT MŰHELY HUTTKAY TÍMEÁVAL
A Bedekovich Népfőiskola szervezésében 2026. augusztus 25-én nyitott műhely napot tartottak a Rimóczi-kastélyban, Huttkay Tímea bútorfestő népi tárgyalkotó iparművésszel, akivel még 2020-ban a Tokaji Népfőiskolai Találkozón ismerkedtek meg a népfőiskolások a hálózatépítő programsorozat keretében.
Amit érdemes tudni a megyaszói kazettákról, arról nem először hallottak a népfőiskola bútorfestő szakkörösei. 2025 tavaszán már szakmai tanulmányúton jártak Megyaszón, ahol jelenleg a templomban már csak másolatok láthatóak. Az eredeti táblák Miskolcon a Hermann Ottó Múzeumban, annak raktárában vannak elhelyezve, megtekintésére, tanulmányozására kutatási engedély szükséges. A „virágozók”, a megyaszói templom 1734-es újjáépítése során 100 táblából álló kazettás famennyezetet készítettek, melyet Asztalos Imre és István festett művészi módon. Ezt a mintakincset dolgozta fel Huttkay Tímea is a vizsolyi látogatóközpont mennyezére festve, számtalan tárgyon, kisbútoron szerepel, az alkotótáborok és műhelynapok „védjegyévé” vált. Ez alkalommal a jászfényszarui műhely résztvevői is ebből dolgoztak, a nap végére egy saját megyaszói kazettát készítettek el.
SZAKMAI TANULMÁNYÚT
A népfőiskola bútorfestő műhelyének keretében szakmai tanulmányút megszervezésére is sor került Tarpa, Csaroda, Tákos úticéllal, miközben a szakkör Nagykárolyban kiállított anyagát is elhozták a Károlyi-kastélyból.
TARPA – A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral. Különlegesek szintén az 1450-es években készült freskók. Itt, Tarpa főterén a református templom és a Községháza közvetlen szomszédságában kapott helyett II. Rákóczi Ferenc fejedelem monumentális lovas szobra és a közelben az Emlékparkban található Esze Tamás életét és a Rákóczi-szabadságharcot bemutató monumentális domborműsorozat.
CSARODA – A Középkori templomok útja látogatóközpont szakemberei tárlatvezetésen meséltek a térség kulturális örökségéről, a középkori eredetű mosolygó szentek templomáról. A csarodai templom mosolygó szentjeiről, épségben megmaradt belső díszítéséről híres, a 14. század elején építették – így egyike legkorábbi, épen megmaradt templomainknak. Ma is élő az egyházközsége, gyülekezete református miserendű – de hol volt még 1311-ben, amikor a templomot először említik, a reformáció! A román kor ízlése és elvárásai szerint készült, vastag falakkal, lőrésszerű, apró ablakokkal. Belvilága gazdagon festett, a legkorábbi freskók az 1300-as évek végén kerülhettek a falakra. A templom északi faláról mosolygó szemmel és szájjal tekint le ránk Szent János, Péter, Pál és az orvosszentek, Kozma és Damján.
TÁKOS – a mezítlábas Notre Dame, a Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő „kazettán” olvashatjuk: „ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”. Azt tartják róla, hogy a nép emelte magának fából és sárból”, abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A tákosiak megmutatták, hogy akkor is szép templomuk lesz. A királynői utasítások ellenére megépítették abból, ami adva volt bőven a beregi embernek: fából és sárból, mint a fecske a fészkét.
A templom malomköveken állt, erre kerültek rá a nagyméretű talpgerendák. Favázas rendszerben épült, a vázak közötti részt paticsfal tölti ki. Festett kazettái páratlan kincsei az országnak. A Felső-Tisza-vidéki szakmai út része a „Középkori templomok útja” turisztikai vonalnak is. Az itt látottak bekerülnek a szakkör tematikájába, külön tanulmányokkal készülnek a megvalósításra.
„BÚTORFESTÉS” PLESZKÁN ORSIVAL
A Bedekovich Népfőiskola nyitott műhelyében 2026. augusztus 29-én, szombaton délelőtt Pleszkán Orsi népi bútorfestővel, a Mesevirágom alkotóműhely megálmodójával a kórósi virágok nyomában jártak a vállalkozó kedvű alkotók.
A foglalkozáson megismerkedhettek a népi bútorfestés alapjaival, hasznos tanácsok és praktikumok mellett sajátkezűleg készíthettek el egy kórósi mintás kopogtatót vagy ajtónévtáblát. Az ormánsági Kórós falu legfőbb nevezetessége az 1793-ban épült, gazdagon díszített kórósi református templom, amely híres festett fakazettás mennyezetéről és népművészeti értékeiről. A mennyezetet 168 darab egyedileg festett fakazetta alkotja, amelyeket vörös, kék és sárga virágmotívumok díszítenek.
Pleszkán Orsolya a Hagyományok Háza, a Meseösvény, meseterápia, a pedagógusképzések rendszeres közreműködője, alkotóműhelyek vezetője, az élőszavas mesemondás népszerűsítője.
Alkotásaival rangos elismeréseket, díjakat kapott.
A jászfényszarui bútorfestés szakkör mellett a későbbiekben is sor kerül a nyitott műhely napok megrendezésére, amelyre várják az érdeklődőket a szervezők. A nyitott műhely napok, a szakmai tanulmányút a Kulturális és Innovációs Minisztérium és Jászfényszaru Város Önkormányzata támogatásával valósult meg.
ASZAKKÖR
A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság 2026 őszén ismét meghirdette az előjelentkezést a bútorfestés szakkörre, szeptember 10-én az évadnyitó napon adminisztrációk, egyeztetések, tervezések történtek. A közösség, a szakköri foglalkozásokat a hét keddi napjain tartja. A program a Nemzeti Művelődési Intézet és Jászfényszaru Város Önkormányzata támogatásával valósul meg.
Nyitott műhely napok, szakmai tanulmányutak szervezésére is sor kerül a lehetőségek függvényében. Kérjük kísérjék figyelemmel a népfőiskola közösségi oldalait.
Kovács Béláné Pető Magdolna · Fotó: Kovács Béla
