Festés a Gondozási Központ intézményeiben
A nyári forróságban igazán üdítő változások történnek a Gondozási Központ háza táján – bár ezúttal nem a hőmérséklet csökkent, hanem a falak kaptak frissítő „kezelést”.
A Városi Bölcsődében, a szükséges helyiségekben tisztasági festésre került sor, a Teaház és az Idősek Otthona pedig végre valódi nagyüzembe kapcsolt, pincétől a padlásig teljes körű festés zajlik. Az Idősek Otthonában a munkálatok augusztus elején kezdődtek, és várhatóan szeptember végéig tartanak, így az előttünk álló hetekben még bőven lesz alkalmunk gyakorolni a pakolás, kerülgetés és gyors újratervezés művészetét. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál közben egy másik régi kívánság is teljesült, hiszen beszerelésre került a korszerű világítás. Így most már nemcsak tisztábban, hanem világosabban is látjuk a dolgokat!
Az Idősek Otthona azonban alaposan feladja a leckét a festőknek és a dolgozóknak egyaránt. Itt ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a munkaterületet egyszerűen lezárjuk, a lakókat pedig néhány hétre „szabadságra küldjük”. A festés és az idősek mindennapi gondozása párhuzamosan zajlik, ezért festők, gondozók és lakók nap mint nap egy kisebb logisztikai hadművelet résztvevői.
A festők különösen nagy türelemről és empátiáról tesznek tanúbizonyságot. Lakóink ugyanis természetesen szeretnék pontosan tudni, mi történik a saját otthonukban. Így aztán akad, aki rendszeresen ellenőrzi a munkafolyamatokat, van, aki szakértő szemmel véleményezi a színárnyalatot, más azt figyeli, vajon „ott a sarokban is rendesen le lett-e festve”. És persze olyan is előfordul, aki éppen akkor szeretne áthaladni egy folyosón, amikor az ember azt hinné, azon pillanatnyilag már egy lélek sem fér el.
Mondhatnánk úgy is, hogy az Idősek Otthonában a festők nemcsak dolgoznak, hanem folyamatos, helyszíni minőségellenőrzés mellett dolgoznak – méghozzá egy rendkívül tapasztalt, kíváncsi és kritikus „szakértői bizottság” felügyelete alatt.
A tréfát félretéve, hálásak vagyunk azért a türelemért és rugalmasságért, amellyel a festők alkalmazkodnak lakóink igényeihez, és természetesen dolgozóinknak is, akik a megszokott napi feladataik mellett költöztetnek, pakolnak, helyet csinálnak, majd mindent újra visszarendeznek.
A munkálatok ideje ugyan némi felfordulással jár, de már most látszik, megéri a sok pakolás és kerülgetés. Intézményeink frissebb, szebb és kellemesebb környezetben várják majd azokat, akik nap mint nap itt élnek, dolgoznak, vagy éppen segítségért fordulnak hozzánk.
Addig pedig türelmesen kerülgetjük a létrákat, a festékesvödröket – és persze egymást. A végén pedig remélhetőleg minden és mindenki a helyére kerül.
Kép és szöveg:
Reichenbergerné Anita terápiás munkatárs