Az extrém hőség ellenére néhányan a klubunkból is részt vettek a nyári pillangós zöldségek termesztési lehetőségeit számba vevő kutatókkal és gyakorló szakemberekkel együtt tartott nyílt napon augusztus 6-án. A kutatások jelentős része az egyre szélsőségesebbé váló klimatikus viszonyok között is eredményesen termeszthető növényekre és technológiákra fókuszált.
Ennek fontosságát az elmúlt napok rekordhőmérsékletei is jól mutatták. A kutatók kifejtették, hogy a pillangósvirágú zöldségek esetében különösen indokolt a korábban bevált termesztéstechnológiák újragondolása. A gyakoribb hőségnapok és a légköri szárazság miatt az egyik legelterjedtebb hazai pillangós zöldség, a veteménybab termékenyülési rátája jelentősen lecsökkent. Papp Orsolya, az ÖMKI vezető kutatójának előadásából többek között megtudhattuk, hogy:
· a méteres bab ígéretes választékbővítő termék lehet a hazai kertészeti gazdaságok számára;
· a földimogyoró kevésbé érzékeny a levegő páratartalmára, ugyanakkor megfelelő öntözést igényel;
· az edamame szója esetében érdemes rövid tenyészidejű fajtákat palántázással termeszteni;
· a Trichoderma-készítménnyel kezelt szegletes lednek magokból fejlődő növények nemcsak a fuzáriummal szemben bizonyultak ellenállóbbnak, hanem termésmennyiségük is meghaladta a kezeletlen növényekét.
Dr. Endre Gabriella, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa pedig azt mutatta be, hogyan alakul ki a nitrogénkötő baktériumok és a pillangós növények kölcsönösen előnyös kapcsolata nitrogénszegény talajokban.
A baktérium nitrogénnel látja el a növényt, cserébe a növénytől cukrot kap – ez a természet egyik leghatékonyabb együttműködése.
Köszönjük, hogy bekapcsolódhattunk a program értékelő összejöveteleibe, sokat tanultunk!
Nagyné Kiss Mária, Házunk Tája Klub, klubvezető